Rákvacsora

Szilveszter előtt egy nappal különleges vendéglátásban volt részünk. Nem csak az étel volt különleges, hanem a vendéglátás is, mert ugyan a mi konyhánkban főztünk, de a főszakács Bogi volt.


Egyik Szlovéniában élő kedves barátaink vendégeltek meg minket ilyen formában. Az este úgy kezdődött, hogy kipakoltak 2,5 kg friss királyrákot a pultra, amin egy kicsit meghökkentem. Nem vagyok nagy tengeri herkentyű rajongó, és még rákot sem láttam ilyen közelről soha (pláne ennyit).

Szóval a rákokat leöblögettük, majd beletettük kettő nagy edénybe. Mivel ritkán főzök ilyet nem rendelkezem a megfelelő nagyságú fazékkal. Öntöttünk rá kb. 2 dl vizet és 1 dl száraz fehérbort, edényenként. Letakartuk fedővel és nagyon lassan elkezdtük forralni. De inkább csak párolni kell, nem szabad, hogy forrjon. Bogi 5 percenként nézegette, hogy milyen állapotban vannak. 

Közben egy fej fokhagymát és egy csokor petrezselyemzöldet apróra vágtunk, valamint csináltunk friss salátát és párolt rizst. 

Amikor a főzet elérte a megfelelő illatot (mert ez alapján állapította meg Bogi, hogy jó-e) akkor  beleöntöttük a fokhagymát és a petrezselymet, és óvatosan összekevertük. Lehet, hogy valamikor só is került bele, ezt már nem tudom megmondani. Talán még pár percig hagytuk ebben a lében állni, majd kiszedtük egy nagy tálra (ez inkább egy magasabb falú tepsi volt, amiben elfértek a rákok hosszában, amit egyébként hurka sütésre használok máskor). A levét is rákanalaztuk, mert annak is nagyon finom íze van.

Ezt a nagy tál rákot kb. egy órán keresztül eszegettük, és négyen jól is laktunk vele. Nagyon lassan lehetett enni, viszont tiszta mancs lett tőle minden. A húshoz nem könnyű hozzájutni, mert meg kell törni, de megéri a fáradtságot. Az ínyencek a kis ollójából is kiszedhetik a husit.

Összességében nekem nagyon ízlett a vacsora, azthiszem ezzel sikerült egy lépéssel közelebb kerülnöm a tengeri herkentyűkhöz.

Lehet, hogy nem emlékszem pontosan mindenre, akkor légyszi javítsatok ki:-)

Indul a grill szezon!

Már alig vártuk a jó időt, hogy megnyithassuk a grill szezont. Persze ez a hétvége nem volt erre a legalkalmasabb, mert az eső folyton ijesztgetett bennünket, de a tervezésnél még azt hittük megússzuk. Végül is mindent sikerült megsütni, mindenki jóllakot és csak ezután szakadt le az ég nagy erővel:-D.

A grillezésre már jó pár nappal előkészülünk, mert a sertés húsnak jót tesz, ha néhány napot áll a pácban. Az express pácokat nem nagyon szeretjük. De a csirkét, halat elég előző este előkészíteni, a zöldségeket pedig előtte pár órával. Erre az alkalomra is elkészült a túrós-sajtos pogácsa, volt majonézes krumpli és friss saláta is.

Az én kedvencem a nyársra felszúrt csirkemell, ananász, szalonna, esetleg gomba társaságában. Egy pár csirkemellet kockáztam fel, nem túl kicsi darabokra. Megszórtam őrölt borssal, és őröltem rá olasz fűszerkeveréket. Esetleg lehet még rá tenni összepréselt fokhagymát is, biztos, hogy nem rontja el. Olíva olajat öntöttem rá és egy éjszakára betettem a hűtőbe. Sütés előtt készítem el a nyársakat, amihez a szalonnát és az ananászt felkockázom. Nem nagyon szeretem a konzerveket, de ehhez mindig konzerv ananászt használok, mert szerintem az édes ananász és a sós szalonna együtt nagyon különleges ízt ad.

Mielőtt felhúzom a nyársra a csirkét egy kicsit megsózom. A nyársra először a csirke megy, majd ananász, szalonna, ananász és megint csirke. Most sikerült olyan gombát kapni, aminek a tönkje jól egyben maradt, és szeletekben jól lehetett nyársalni. A kis fej gombával nekem nincs jó tapasztalatom, mert mindig eltörik. Ennyi húsból én 8-9 nyársat szoktam készíteni, és azért is szeretem mert  csirke melle nem lesz olyan számomra ehetetlenül száraz.

Ez alkalommal újítottunk a repertoáron és grilleztünk tintahal karikákat is. Tegnap este készítettük el, és ebben a férjem volt a főszakács (de szerencsére elmondta a receptet:-D, nagyon egyszerű). A friss tintahal karikákat megsózta, borsozta, megszórta apróra vágott fokhagymával és provance-i fűszerkeverékkel. Meglocsolta pár csepp citromlével és olíva olajjal.

A sütésnél segítségül kellett hívnunk az elektromos grillezőt is, mert nagyon sokan voltunk. De a tintahalnak talán jobb is volt így, mert a rácsokon bepotyogott volna.

A végeredmény magáért beszél, nem maradt belőle egy darab sem, a vendégeknek nagyon ízlett, nekünk nem is jutott belőle:-(

De ezzel a szezont megnyitottuk a kapunk nyitva áll:-P