USA összefoglaló

Amit kihagytunk és sajnáljuk:
- New York: Metropolitan Museum,
- Tampa: Busch Gardens,
- Cocoa Beach,
- Siesta Key Beach,
- Ford Mustang autó bérlés,
- Sea Worldben a Krakken hullámvasút,
- útmenti motel
- Grassy Key: Delfinkutató központ

Furcsaságok nekünk:
- Floridában az autókon csak hátul van rendszámtábla, és az sem egységes,
- Drink and drive Floridában:) nincs jobb mint a vacsorához elfogyasztott bor után hazakocsikázni
- Az üzletekben nettó árak vannak kiírva. Állítólag minden államban más az Áfa mértéke, Floridában szerencsére  2-3 % volt.
- Tankolás menete: ha nincs megfelelő hitelkártyád (ugye 5 számjegyű Postal kódot kér a benzínkút - szóval nincs) akkor be kell menni, mondod hogy tele kéred, a kutas beterhel 50 dolcsit (vagy ott kell hagyni a tankolásig a kártyát), majd a tankolás után a tényleges összeget húzzák le.

És végezetül néhány vicces kép:

Összefoglalva, nagyon jól éreztük magunkat és csak szép emlékekkel tértünk haza. Számomra azért most is beigazolódott, hogy "Mindenütt jó, de legjobb otthon".:D

Special thanks to:
És mindez nem jött volna létre ha nincs Erika (New Yorki szállás), Ildi (Florida, New Port Richie szállás), Géza (Florida, Orlando szállás és szállítás), valamint mindhármójuktól uti tippek, hasznos tanácsok, Anna (kölcsön utikönyvek), Erzsike és Pista és a család (otthoni viráglocsolás és egyebek), Tamás (Holdséta könyv). ha valakit esetleg kihagytunk, ezúton is sorry.

Köszönjük szépen mindenkinek!!!

USA Gasztronómia

Azt hiszem a gyorsétterem láncok őrülete Amerikából indult, és ennek megfelelően megszámlálhatatlan fajta étteremmel találkoztunk. Csak néhányat próbáltunk ki....... :P

Néhány példa a láncokra: Subway (ebből NY-ban többet láttunk mint Mc'Donaldsból), Dunkin Donuts, Mc'Donalds, Burger King, Wendy's, KFC, Pizza Hut, Taco Bell, Domino's Pizza, de azt hiszem ide sorolhatjuk azokat az utcai árusokat is akik a hot-dogot, kebabot, csavaros fagyit árulják. 

A mekiben a sajtburger nekem itthon jobban "ízlik", valószínűleg a benne lévő uborka miatt. Egyébként én a mekit nagyon koszosnak találtam.

A gyorséttermekben az innivalót nem palackban adják. Szinte mindenhol csak poharat kaptunk és magunknak kellett engedni az innivalót a pohárba. Volt olyan hely ahol csak a cukros üdítőket lehetett engedni, víz vagy rostos gyümölcslé nem volt.

Kipróbáltunk néhány "normális" éttermet is, és azthiszem elmondhatom, hogy nem csalódtunk.

A gigantikus méretek az ételekben is megmutatkoznak. Hamburgert például lehet kérni dupla vagy tripla hússal is.

Olasz étterem NY:

Union Square Farmer's Market
A New York környéki farmerek kínálták portékáikat. Vicces volt, hogy a tej és a tojás mellé is ki volt téve a tyúk és tehén fényképe...

The Living Room on Main: szerencsére volt ajánlásunk a vacsorához, egy bennfentestől-D. Szóval a menü: lencseleves, Marbled potatoes au Gratin, saláta, kis hamburgerek. Minden nagyon finom volt, a végére megint sikerült elérni azt az állapotot, hogy csak gurulva tudtunk távozni.

Tampai étterem:

Előételnek rántott hagymakarikákat ettünk, valamilyen fűszeres szósszal. Én egyébként már ezzel is jól laktam. Fő fogásként volt egy grillezett csirkemell paprika mártásban, yukka-val, és egy klasszikus hamburger. A yukka egy olyan zöldségféle, mint itthon a gyökérzöldség vagy a zeller. Az íze hasonlít a krumplihoz, de állítólag annál sokkkal finomabb.

Planet Hollywood - Orlando
A menü csirkés fajita, cezar saláta, carbonara tészta grillezett csirkemellel.

The Pit bar-b-q
Everglades közelében hangulatos nádtetős kiülős hely volt az út mentén, tele mexicoiakkal. A fő menü természetesen itt a hamburger volt. Különlegesség a Gator Burger, ami a leírás szerint aligátorból készült. 

Johnny Rockets: ez ugyan gyorsétterem jellegű hely volt, de nem bántuk meg. Egész nyaralás alatt kerestük a filmekben látható büféket, piros padokkal, wurlitzerrel stb. A hamburger szerintem itt volt a legfinomabb, az epres shake pedig felejthetetlen. Kipróbáltuk a Route 66 és Bacon Chedar Single hamburgert.

Miami Mexikó-i

Volt olyan is, hogy élelmiszer boltban előre gyártott szendvicset vásároltunk. A mérete ennek is tekintélyes volt.

Mindezek ellenére sokszor úgy jártunk, hogy nem volt időnk enni, mert annyi mindent meg kellett nézni. És talán még fogytunk is egy kicsit mire hazaértünk.
Ami biztos, hogy azóta én személy szerint nagyon kevés húst eszek, mert nagyon telítődtem. Már túl vagyunk egy salaktalanító tea kúrán is. És azthiszem a Mc'Donalds-ot még nagyobb ívben fogom kerülni. 

15. nap - Miami

Esős reggelre ébredtünk, a betervezett strandolás így ugrott. Sebaj Miamiban még úgysem néztünk szét igazán, pedig az utikönyv jó néhány programot ígér.

A South Beach déli részén kezdtük sétánkat, az Ocean Drive-on:  több mint 800 olyan épület van itt, amey az 1930-as években épült szálloda volt. Az épületek art deco stílusban pompáznak, a díszítésük általában flamingó, nap vagy valamilyen tengeri lény. Itt található Gianni Versace villája is, ami előtt 1997-ben lelőtték.

A Washington Ave és a 14th utca sarkán megtalálhatjuk a Miami Ink tetováló szalont. Az üzlet 11-kor nyit, sajnos mi előtte értünk oda, ezért csak kívülről tudtuk megnézni.

Aztán célba vettük a Little Havanna városrészt, ami a kubaiak negyede. Nagyon kedves kis dominó parkra bukkantunk.

Vizcaya múzeum: az 1910-es években épült villát James Deering, egy amerikai gyártulajdonos építette, téli otthonának. Deering nagy társasági életet élt, ezért hatalmas konyhája és étkezője, gyönyörű porcelánai és rengeteg luxus körülmények között kialakított vendégszobája volt. Minden szoba más stílusban van berendezve, állítólag Deering európai bevásárlókörútjain szerezte a bútorokat. Még egy biedermeier bútorral berendezett szobával is találkoztunk. A villában volt lift és telefon is, ami akkoriban még igazán ritkaságnak számított.
A múzeum egy villa épületből és egy hatalmas kertből áll. Sajnos a kertet már nem tudtuk nyugodtan végignézni, mert ismét leszakadt az ég, és persze nálunk nem volt esernyő.

Baltimore Hotel, Venetian Pool: Coral Gables városrészben található a Baltimore Hotel, amely az 1920-as években olyan hírességeknek adott szálláshelyet, mint Al Capone, Judy Garland stb. A hotelt persze csak kívülről néztük meg, de így is nagyon impozáns volt. Nem messze tőle van a Venetian Pool, amely egy korallkőbányából kialakított uszoda. A bejáratával szemben csodálatos, hatalmas fák állnak.

Este még tettünk egy rövid séta South Beach-en, és beszereztünk a szokásos hűtőmágneseinket. Út közben a souvenir shop felé volt egy italbolt, ahol kicsit feltankoltunk. Az italokat a boltban kis barna zacskókba tették, ebből is ittuk meg és az üvegek kibontásán sem problémáztak.

Az estét az Espanola Way-en fejeztük be, egy mexikó-i étteremben. A koktél nagyon erős volt, a kaja viszont nagyon finom és kellemesen csípős.

14. nap - Miami, Happy 4th

Amikor elkezdtük megtervezni ezt az utazást, mindenképpen szerettünk volna egy július 4-ei ünnepségen részt venni. Az nagyjából mindegy volt, hogy hol vagyunk ezen a napon, bár biztos vagyok benne, hogy a New York-i  ünnepség is szuper lett volna.

Reggel nem is tudtuk igazán, hogy merre induljunk. A szállodában találtunk egy kb. "pesti est"-nek megfelelő kiadványt amiből kinéztük, hogy hol milyen program van. Így a Key Biscayne-n kötöttünk ki. 11-kor kezdődött a felvonulás, mi kb. fél órával előtte értünk oda. Ekkor már az út egyik oldala le volt zárva, rendőrök iránytottak. Az emberek az út szélére kitelepültek, volt aki széket is hozott magával. A családok jól felkészülten plédekkel, napernyővel esetleg hűtőtáskával foglalták a helyeket. A gyerekek többsége amerika színeiben (kék, fehér, piros) pompázott, vagy a ruhájuk volt ilyen színű, vagy a nyakláncuk.....

Kb. két órán keresztül ment a felvonulás: zenészek, autók, kicsi golfautók, táncosok stb. Hihetetlen hangulata volt, a kb. 40 C ellenére is mindenki boldogan és büszkén vonult, integetett, nézelődött.

Az ünnepség után az Everglades Nemzeti Parkot céloztuk meg. A park Florida déli részén fekszik (a félsziget legdélebbi csücskében), Miamiból fél óra alatt elérhető. A parkot 1979-ben a Világörökség részének nyilvánították. Nem egy klasszikus nemzeti parkról van szó, a terület édesvízi mocsaras terület, ezért ha valamit látni akar az ember kénytelen felszállni egy airboat-ra. Ennek is több formája van, lehet kérni egyéni vezetőt egy túrára kisebb hajóval, de csatlakozhatunk egy nagyobb hajóra is. Nekem ez utóbbi biztonságosabb, bár így is félelmetes volt számomra.

Ahogy mentünk befelé a parkba autóval, kb. 2-3 km-enként voltak elszórva a túrát kínáló helyek. Szerintem nagyjából mindegy melyikhez megyünk. Valamilyen térképes kiadványban volt egy csomó céghez kuponunk, az alapján választottuk ki, hogy hova menjünk be. Közben annyira eleredt az eső, hogy amikor odaértünk még egy órán keresztül nem tudtunk kiszállni a kocsiból.

A túra 45 perces volt, mindez zuhogó esőben. A vezető szerintem nagyon profi volt, bármilyen kérdésre tudott válaszolni. Valamilyen speciális hangot adott ki és úgy hívta oda a hajóhoz az alligátorokat. Kettőt sikerült nagyon közelről megnézni.

Este kisétáltunk a South Beach-i partra, mert a "miami est"-ünk tüzijátékot ígért. A parton nagyon sokan voltak, kis kupacokban családok, fiatalok csoportja, párok. Majdnem mindenkinél volt házi tüzijáték, elég széles választékban. A fő tüzijáték 10-kor kezdődött és legalább 20 percig tartott. De előtte, közben és utána is rengeteg helyről lőttek föl petárdákat, volt olyan hogy körbenéztünk és minimum 8 tüzijátékot láttunk. 

A szállásunktól pár utcával feljebb (de közvetlenül a parton) volt egy szórakozóhely, ahol Armin Van Buuren volt a DJ, hihetetlen hangulatot csinálva. A hely tele volt, nem engedtek be senkit, de kívülről is elég jól lehetett élvezni.