Narancsos csokoládétorta

Ritkán sütök tortát, pláne csokoládésat. De mit csináljon az ember, ha Apának szülinapja van, és a csokisat imádja.

Kb. egy hétig morfndíroztam rajta, hogy hogyan kellene megcsinálni. Éjszaka bújtam a netet, tanácsokat kértem ismerősöktől. Eredetileg narancsos trüffeltortát akartam csinálni (Daubneres élmény után), de végül is ez lett belőle. Az alaprecept a Desszert.eu-ról van, ismét nem csalódtam bennük.

Volt némi kaland is sütés közben. Az első lap piskóta összeállításánál a tojás sárgája egyből a fehérjében landolt. Aztán volt egy kísérletem csak kakaóval készült piskótalapra, de az nem sikerült, nem jött le a papírról. Én 4 lap 20 cm-es kakaós piskótát sütöttem, egyenként 2 tojásból (+2 kanál cukor, 1 kanál liszt, 1 kanál kakaópor). A készítését most nem részletezem, Rita konyhája honlapján mindenféle praktikát elolvashattok a piskótával kapcsolatban.

Hozzávalók a krémhez:

4 dl habtejszín

200 g narancsos étcsoki

Először a csokit feltettem vízgőz felett felolvadni. Amíg olvadt a tejszínt kemény habbá vertem. Fontos, hogy felverés előtt a tejszínt jól le kell hűteni, érdemes legalább egy fél órára betenni a fagyasztóba. A felvert  habot aztán hagytam kb. 20 percet melegedni, a felolvadt csokit pedig hűlni. Aztán a csokit ráöntöttem a tejszínre és nagy levegős mozdulatokkal összekevertem. 

A kisült piskótalapok tetejét megkentem vékonyan narancslekvárral. Nekem volt itthon házi készítésű, a bolti egy kicsit keserű ízű, bár én azt is imádom. Erre kentem rá nem túl vastagon a csokis tejszínkrémet, majd megint egy lap piskóta, amíg el nem fogy. Amennyi a lapok közé ment kb. annyi kellett  az oldalára is. Amikor készen lett, egy tortás dobozban tettem be a hűtőbe, hogy ne legyen hűtő szagú (szerencsére nem is lett). Mindezt az ünneplés előtti este csináltam.

Másnap reggel készítettem a csokiforgás díszítést. Na ez sem ment könnyen, és mire befejezetem hetedhét ország is csokoládés lett.

Először fogtam egy tábla csokit és a hátát elkezdtem késsel kapargatni. Ez elég jó módszer, ha nem töltött a csoki, és nincs megolvadva. Aztán vízgőz felett felolvasztottam kb. 20 g csokit amit aztán kiöntöttem egy tálcára (mindenhol márványlapot emlegettek, de azt nem tudtam sehonnan sem leakasztani, olyan tálcát  használj amit nem sajnálsz), és szép vékonyan szétkentem. Gyönyörű fényes volt, nagyon szépen lehetett vele dolgozni. Ha láttátok a Csokoládé című filmet akkor tudjátok mit éreztem.

Ezt hagytam kidermedni, kellett neki majdnem egy óra. 

Amikor teljesen megkeményedett akkor elkezdtem kapargatni késsel, és csodálatos forgácsok alakultak belőle. A forgácsot rászórtam a torta tetejére, és megpróbáltam az oldalára is rákenni. Ez nehezen ment, ezt a fázist még tökéletesíteni kell.

Végül is nagyon finom lett, én is ettem belőle, sőt kedvet kaptam a következő torta megsütéséhez is.

Karácsonyi készülődés

Karácsony előtti véghajrában néhány ötlet saját készítésű ajándékra és díszítésre. Van olyan amit még most sem késő megcsinálni.

Kandírozott narancshéj:
Először a narancsokat áztattam pár órán át (ki tudja mivel van kezelve), majd meghámoztam őket úgy hogy nagyobb cikkekbe jöjjön le a héja. Nagyjából kivágtam a fehér belsejét, de nem teljesen, mert én szeretem a kesernyés ízét. Tisztítás után felszeleteletem, egy részét vékonyabb csíkokra, a többit hagytam picit nagyobb cikkekbe. Aztán hagytam egy napot állni hideg vízben. Én vagy háromszor lecseréltem rajta a vizet, de ez nem kötelező.
Egy nap áztatás után először le kell mérni a héjat szárazon (az enyém 600 g körül volt), majd fel kell forralni 5 percig sima vízben. Én ezt a műveletet kétszer csináltam meg, mert a fellelhető internetes forrásokban találtam olyat is amiben egyszer forralták fel, de olyat is ahol négyszer. Gondoltam a köztes állapot nekem jó lesz. Forralás után egy órán keresztül főztem cukorszirupban. A szirupba a lemért narancshéj 3/4-ének megfelelő mennyiségű cukrot tettem, a víz az nagyjából 1,5-2 liter volt.
Amikor már üveges lett kiszedtem és rátettem egy rácsra lecsöpögni. A csíkokat sütőpapírral fedett tálcára tettem és megszórtam kristálycukorral. Ha süteménybe tesszük szerintem fölösleges rászórni a cukrot. A nagyobb darabokat vízfürdőben megolvasztott étcsokiba mártottam, és azt is papírra tettem. Ennek még kellett három nap mire a levegőn teljesen megszikkadt.
A narancs húsából lekvár készült.
Felhasználás: nasinak, celofánba csomagolva ajándéknak, süteménybe.

Szárított narancskarikák:

A narancsokat vékony karikára vágtam, és rátettem egy sütőpapírral bélelt tepsibe. Egy tepsibe kb. 4 db narancs fér bele. A karikákat jó szorosan kell rakni, mert összezsugorodnak. Mielőtt betettem a sütőbe megszórtam mindegyiket arany színű glitterrel, majd a 80 fokos légkeveréses sütőbe tettem 2 órára. Szerintem nem szabad melegebb sütőbe tenni, mert a vékonyabb szeletek héja könnyen megég. Az első órában a sütőben nagyon nagy pára lesz, nem kell tőle megijedni. Két óra után kivettem, és megfordítva áttettem egy száraz sütőpapíros tálcára, mert ami alatta volt az nagyon nedves volt. Megszórtam a másik oldalát is glitterrel és még hagytam száradni pár napot a sütőben, vagy ahol éppen hely volt. 

Felhasználás: dísznek a karácsonyfára rafia szalaggal felkötve, vagy díszítésnek csomagoláshoz használva.

Sós pirított mandula:

Fél kiló mandulát beletettem forrásban lévő vízbe, és kb. 5 percig forraltam. Amikor már látszott, hogy "bő" a mandula héja akkor leszűrtem, és kicsit hűtöttem. Ezután a héját nagyon könnyen le tudtam szedni, csak ki kellett  nyomni a mandulaszemet belőle. A megtisztított mandulát egy szűrőben megmostam, majd átöntöttem egy tálba Kb. 2 dl vízből (amit feltettem forralni) és 4 kávéskanál cukorból készítettem egy szirupot. De csak éppen addig melegítettem a vizet amíg a cukor elolvadt benne. Ezt a szirupot ráöntöttem a mandulára és hagytam benne állni 2 percet. Aztán leöntöttem a szirupot és a mandulát beleöntöttem egy vajjal vékonyan kikent tepsibe. Ezt jól megszórtam sóval, úgy hogy mindenhol érje a mandulát. 150 fokos sütőben kb. egy óra alatt sül szép aranybarnára. Fél óra után meg kell kicsit kavarni, mozgatni, különben leragad.

Felhasználás: vendégvárónak, nasinak, kis celofán zacskóba csomagolva ajándéknak.

Köszönöm a segítséget Bettinek és kedves barátunknak, Pistának aki a mandulához adta a tippeket.