Aranygaluska

Gulyásleves aranygaluskával. Azt hiszem ez egy klasszikus menza kaja. Jó is ez így együtt, már ha marad az aranygaluskából (a koleszban sokszor nem maradt). Én ezzel vártam kedves Heni barátnőmet és kis családját, remélem ízlett nekik. Elsőre kicsit bonyolultnak tűnik, mert tésztát és sodót is kell csinálni, de jól lehet vele haladni, hamar összeáll minden.

 

Hozzávalók

a tésztához (ez kb. 6-8 főnek elég)

• 50 dkg liszt
• 5 dkg porcukor
• 5 dkg vaj
• 4 dkg élesztő
• 2 db tojás
• 2,5 dl tej
• csipet só, citrom héja

Szóráshoz kb. 20 dkg dió, kristálycukor ízlés szeint, 10-20 dkg olvasztott vaj.

Vaníliasodó:

• 7-8 dl tej
• 5 dkg cukor
• 4 dkg liszt (vagy annyi kanál ahány tojás)
• 4 db tojássárga

Először összegyúrtam a galuska tésztáját. Ez a szokásos kelt tészta művelet: élesztőt megfuttattam langyos, cukros tejben, majd egy tálba beletettem a száraz dolgokat (liszt, cukor, só, citromhéj). Ezt kicsit összekevertem, majd a vajjal elmorzsolgattam. Amikor a vaj szépen eloszlott a lisztben akkor beletettem minden nedves hozzávalót (élesztős tej és a maradék tej, tojás) és az egészet összegyúrtam, kicsit dagasztottam. Aztán kb. egy órát pihent a tészta (vagyis inkább dolgozott magában), majd kinyújtottam ujjnyi vastagságúra. Egy közepes méretű pogácsa szaggatóval galuskákat szaggattam, amit egyből a kivajazott tepsibe tettem.

Ha kicsi a tepsi akkor nyugodtan lehet két sorba is tenni. A tészta tetejét jó bőségesen meg kell kenni olvasztott vajjal (én ezt kicsit hanyagul csináltam, de nem érdemes vele spórolni, mert akkor száraz lesz a tészta), majd megszórtam darált dióval, és egy kevés cukor is kerüt a tetejére. Így is kelesztettem legalább egy fél órát, majd 180 fokos sütőben 30 perc alatt megsütöttem.

A vaníliasodóhoz először a lisztet és a cukrot összekevertem, ráöntöttem 1 dl tejet, majd a tojás sárgáját is beletettem és jól elkevertem. A maradék tejet feltettem melegedni, majd amikor elkezdett forrni a tojásos masszát vékony sugárban, állandó kevergetés mellett beleöntöttem. Alacsony hőfokon, lassan, állandó keverés mellett a sodó szépen elkezdett sűrűsödni. Ha túl sűrűnek tűnik akkor nyugodtan lehet hígítani tejjel.

 

A végeredmény hamar elfogyott, még fotózni is elfelejtettünk:-)

Zelleres saláta

Új év, új fogadalmak! A fogyókúra kb. minden második ember újévi fogadalmában benne van, nálunk ez nem rám esik.:-) Talán ez a saláta is hozzájárulhat a kilók leküzdéséhez.

Alapvető hozzávaló a zeller, alma és dió. De bármivel lehet kombinálni amival kedvünk van. Én most répával, sajttal és snidlinggel készítettem, de készítettem már savanyú uborkával, hagymával, sonkával, ananásszal is. A zellerre egyébként mosttanában kattantam rá, az íze mellett a ropogósságát is szeretem. 

 

A saláta alapanyagokat vékony kis pálcikákra vágtam (mint a gyufaszál). A diót mozsárban megtörtem, van amikor meg is pirítom (száraz serpenyőben), de ez nem kötelező. Csináltam hozzá majonézt, ami a következőkből áll:

1 tojás sárgája, 1 teáskanál mustár, kb. 0,5 dl olaj, porcukor, só, bors, citromlé. Nem kell tőle megijedni, nem nehéz megcsinálni, kb. 10 perc alatt elkészül és finomabb is mint a bolti. Eredetileg étolajjal készül, de az olívaolaj is tökéletes hozzá.

A tojás sárgáját és a mustárt habverővel elkezdem keverni, majd kis adagokban adagolom hozzá az olajat. Hivatalosan vékony sugárban kell önteni, vagy cseppenként, de ezt egyedül nehéz kivitelezni. Ha belement az olaj akkor ízesítem. Mivel a majonéz viszonylag sűrű és nem is nagy mennyiség, én tejfölel hígítottam, de joghurttal is készíthető. Akkor még hígabb lesz, ami ennél a salátánál nem baj, nem igényi a sok majonézt, mint a krumpli saláta.

A saláta mellé került még egy kis sült malachús, amit már éppen kezdtünk megunni. Ezért a húst fölvágtam apró csíkokra és egy kis hagymával megpirítottam. Ezt beletömködtem egy pitába, reszelt sajttal együtt és már készen is volt a vacsora.