Az indulás előtti pár órában már nem akartunk "túristáskodni" ezért egy reptérhez közeli bevásárlóközpontba mentünk. Itt rábukkantunk a Johnny Rockets étteremre ahol elfogyasztottuk utolsó amerikai hamburgerünket, egy epres shake-el, coca-cola-val és almás pitével együtt. A sültkrumplit már rutinból kihagytuk, de így is olyan sok volt, hogy majdnem kipukkantunk.
Innen már egyenes út vitt a reptérre, ami hatalmas volt és a az autókölcsönző parkolója eléggé el volt dugva. Amikor leadtuk a kocsit nem nagyon nézték körbe, talán még a benzin mennyiségével sem foglalkoztak. A parkolótól ingyenes buszjáratok mennek a terminálok között, a sofőr nagyon udvarias volt, feltette a csomagokat, leszálláskor le is vette, megkérdezte hova megyünk, és azt is tudta melyik terminálnál kell leszállnunk.
A becsekkolás a szokásos, cipő le, táska kipakol, kapun átmenni, mindent összeszedni. Viszonylag gyorsan ment minden, a beszállás is sima volt, a repülő is pontosan indult. A mögöttünk levő üléseken sikerült kifognunk egy kb. 6-8 éves gyerek csapatot, ami nem jelentett túlságosan nyugalmas utazást.
A 7 órás út egyébként gyorsan eltelt, mert rá voltunk kényszerítve az alvásra. Este 6-kor indultunk Miamiból, és reggel 7 körül landoltunk Párizsban, amiben már a 6 óra időeltolódás is benne volt.
A párizsi Charles de Gaulle reptéren kellett átszállnunk a budapesti járatra. A terminálok között óriási távolságok vannak, kb. 1 óra csak azzal ment el, hogy sétáltunk. Érdemes igénybe venni a mozgó járdákat, mert úgy egy kicsit jobban lehet haladni.
A gépünk pontban 12-kor szállt le Budapesten. Innen már tényleg csak 2 óra kellett és otthon voltunk.
Érdekes: induláskor és érkezéskor is taxival utaztunk a parkolóhelyünk és a reptér között. Valahogy úgy jött ki a lépés, hogy ugyanaz a taxis vitt minket mindkét alkalommal. :D
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése