2010. augusztus 23., hétfő

14. nap - Miami, Happy 4th

Amikor elkezdtük megtervezni ezt az utazást, mindenképpen szerettünk volna egy július 4-ei ünnepségen részt venni. Az nagyjából mindegy volt, hogy hol vagyunk ezen a napon, bár biztos vagyok benne, hogy a New York-i  ünnepség is szuper lett volna.



Reggel nem is tudtuk igazán, hogy merre induljunk. A szállodában találtunk egy kb. "pesti est"-nek megfelelő kiadványt amiből kinéztük, hogy hol milyen program van. Így a Key Biscayne-n kötöttünk ki. 11-kor kezdődött a felvonulás, mi kb. fél órával előtte értünk oda. Ekkor már az út egyik oldala le volt zárva, rendőrök iránytottak. Az emberek az út szélére kitelepültek, volt aki széket is hozott magával. A családok jól felkészülten plédekkel, napernyővel esetleg hűtőtáskával foglalták a helyeket. A gyerekek többsége amerika színeiben (kék, fehér, piros) pompázott, vagy a ruhájuk volt ilyen színű, vagy a nyakláncuk.....
Kb. két órán keresztül ment a felvonulás: zenészek, autók, kicsi golfautók, táncosok stb. Hihetetlen hangulata volt, a kb. 40 C ellenére is mindenki boldogan és büszkén vonult, integetett, nézelődött.




Az ünnepség után az Everglades Nemzeti Parkot céloztuk meg. A park Florida déli részén fekszik (a félsziget legdélebbi csücskében), Miamiból fél óra alatt elérhető. A parkot 1979-ben a Világörökség részének nyilvánították. Nem egy klasszikus nemzeti parkról van szó, a terület édesvízi mocsaras terület, ezért ha valamit látni akar az ember kénytelen felszállni egy airboat-ra. Ennek is több formája van, lehet kérni egyéni vezetőt egy túrára kisebb hajóval, de csatlakozhatunk egy nagyobb hajóra is. Nekem ez utóbbi biztonságosabb, bár így is félelmetes volt számomra.





Ahogy mentünk befelé a parkba autóval, kb. 2-3 km-enként voltak elszórva a túrát kínáló helyek. Szerintem nagyjából mindegy melyikhez megyünk. Valamilyen térképes kiadványban volt egy csomó céghez kuponunk, az alapján választottuk ki, hogy hova menjünk be. Közben annyira eleredt az eső, hogy amikor odaértünk még egy órán keresztül nem tudtunk kiszállni a kocsiból.

A túra 45 perces volt, mindez zuhogó esőben. A vezető szerintem nagyon profi volt, bármilyen kérdésre tudott válaszolni. Valamilyen speciális hangot adott ki és úgy hívta oda a hajóhoz az alligátorokat. Kettőt sikerült nagyon közelről megnézni.






Este kisétáltunk a South Beach-i partra, mert a "miami est"-ünk tüzijátékot ígért. A parton nagyon sokan voltak, kis kupacokban családok, fiatalok csoportja, párok. Majdnem mindenkinél volt házi tüzijáték, elég széles választékban. A fő tüzijáték 10-kor kezdődött és legalább 20 percig tartott. De előtte, közben és utána is rengeteg helyről lőttek föl petárdákat, volt olyan hogy körbenéztünk és minimum 8 tüzijátékot láttunk. 



A szállásunktól pár utcával feljebb (de közvetlenül a parton) volt egy szórakozóhely, ahol Armin Van Buuren volt a DJ, hihetetlen hangulatot csinálva. A hely tele volt, nem engedtek be senkit, de kívülről is elég jól lehetett élvezni.



0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése