Az eredeti receptet Jamie Oliver-től vettem, és még soha nem csalódtam benne (szerintem aki evett belőle az sem). Húsvét után azért is nagyon praktikus, mert a maradék sonkát (amiből már amúgy is eleged van) jól fel lehet használni.
Jamie receptje a kenyérre:
Jamie receptje a kenyérre:
- 1 kg liszt
- kb. 6 dl langyos víz
- 30 g élesztő, vagy 3 tasak szárított élesztő
- 2 evőkanál cukor
- 2 csapott evőkanál tengeri só
- egy kis liszt a behintéshez.
A hozzávalókat ebben a sorrendben egy tálban vagy egy deszkán jól összegyúrom. Én általában friss élesztőt használok amit előbb langyos tejeben felfuttatok, és a tej mennyiségével csökkentem a víz mennyiségét. A kenyér tésztáját jó néhány percig dagasztom, nem könnyű munka, de megéri..
Dagasztás után hagyom kelni a tésztát minimum egy órán át, de az sem baj ha órákig pihen. Nem árt valami meleg helyen tartani.
Amíg pihen a tészta, addig összekészítem a tölteléknek valót:
- sonka, amennyi belefér és amennyit jónak látsz (kb. 20 dkg)
- 5 db főtt tojás
- 5-6 koktél paradicsom
- 10 dkg reszelt füstölt sajt
- mozzarella vékony lapokra vágva
- friss bazsalikom levél, de ha nincs otthon akkor jó a szárított is
- .................és egyébként bármi ami passzol hozzá, és van kedvem beletenni.
A tészta közepére halmozom a tölteléket, tetszőleges sorrendben, a tetejét meglocsolom olíva olajjal. A tészta alját ráhajtom a töltelékre, majd a másik oldalt a tetejére. Van amikor gurítani kell rajta egyett, a lényeg az, hogy egy henger formájú tésztát kapjak, amit egyből koszorú formára alakítok. Eztán jön a nagy mutatvány, az egészet át kell tenni egy tepsibe. Ehhez a ház urának kezeit is felhasználom:-)).
A kenyeret 180 fokon, kb. 35 perc alatt megsütöm. Jamie azt ajánlja, hogy ha kerti partira viszed magaddal a kenyeret, akkor úgy időzítsd, hogy induláskor vedd ki a sütőből. Mire odaérsz addigra éppen annyira hűl ki, hogy már jót lehet belőle lakmározni.
Jó étvágyat:-)
2 megjegyzés:
Megint csak a "bezzegamikorMónitazasztalkörülkergettükpicikorábanhogyegyemegafőttrépát" sztori jut eszembe: akkor még szakácskönyvből készítettük a karalábélevesbe a galuskát :-)! (arra már nem emlékszem, hogy ehetőt sikerült-e alkotnunk...) És tessék, hova fejlődtél: (részben) gasztroblogot vezetsz :-)! A receptet amúgy vittem :-)!
Heni
Szerintem erre már Móni sem emlékszik, de valóban így volt:-D
A könyveket még most sem dobtam ki, a jó örek ÉKT könyv is megvan még, kicsit megsárgulva. Szerintem a galuskának már nem vennénk elő a könyvet:-)
Megjegyzés küldése