2014. december 18., csütörtök

Stollen

Három évet szemezgettem ezzel a recepttel, mire megsütöttem. Szerintem nagyon finom, a fűszer miatt karácsonyos, kicsit tömény, de csak pont annyira, hogy kellemes. Én narancs lekvárral szeretem a legjobban. Eredeti receptet az Apróséfen láttam, érdemes végignézni a fázisfotókat a formázás miatt.

Hozzávalók:
  • 500 g liszt
  • 100 g porcukor
  • 10 g vaníliás cukor
  • csipet só
  • 50 g élesztő
  • kb. 1 dl tej
  • 200 g langyos vaj
  • 1 db tojás
  • 150 g mazsola
  • 170 g aszalt gyümölcs ízlés szerint (kandírozott gyömbér, narancshéj, datolya, sárgabarack, vörös áfonya, szilva stb.)
  • 70 g mandula apróra vágva
  • 1 ek. mézeskalács fűszerkeverék
  • 1 citorm reszelt héja
  • 1 narancs reszelt héja
  • 3 ml rum (én ezt kihagytam)
  • Marcipán ha valaki úgy szereti
  • A tetejére olvasztott vaj és porcukor
A tejet felmelegítettem, tettem bele egy kanál cukrot és belemorzsoltam az élesztőt. Amíg felfutott az élesztő mindent előkészítettem. A mazsolát beáztattam langyos vízbe (és ide lehet beletenni a rumot is). A mandulát és az aszalt gyümölcsöket apróra vágtam.A lisztet elkevertem a cukorral, sóval, fűszerrel, citrom és narancshéjjal. A közepébe beletettem a tojást, majd ráöntöttem az élesztős tejet. Aztán ugyanabban az edényben gyorsan meglangyosítottam a vajat is, de nem szabad, hogy nagyon meleg legyen.

Amikor a vaj megolvadt ráöntöttem a lisztre és jól összegyúrtam. Ha véletlenül nem áll össze, akkor lehet bele tenni még tejet. A vaj miatt elég zsíros és lágy tésztát kaptam.
Kb. 10 perc gyúrás után hozzáöntöttem a mazsolát, az aszalt gyümölcsöket és a mandulát, majd megint jól átgyúrtam. Ezután 1,5 órát pihentettem.

Kelesztés után megint át kell gyúrni, ekkor már kellemesebb az állaga, nem olyan zsíros hatású. Kb. 30 cm hosszú rudat kell nyújtani belőle, akkorát, hogy a tepsibe átlósan kényelmesen elférjen. A rúd közepét vékonyabbra nyújtottam és az egyik szélét belehajtottam. A marcipán rudat szerintem ide kell tenni a mélyedésbe. A gerinc két oldalát aztán még lenyomkodtam, formáztam. Áttettem a sütőpapíros tepsibe, és még 15-20 percig kelesztettem. 
175 fokon 50 percig sütöttem.


Az enyém kicsit szétterült, legközelebb vastagabbra nyújtom. Illetve meg is pirult a teteje, de ezt alufóliával letakarva el lehet kerülni.
Ha kisült akkor még forrón le kell kenni vajjal és megszórni porcukorral.

Amikor kihűl sütőpapirostól átteszem egy tálcára, letakarom alufóliával és hűvös helyen tárolom amíg el nem fogy. Ebből az adagból lehet két kisebb kalácsot is formázni, ami ajándékként is megállja a helyét.

2014. december 3., szerda

Mézeskalács Adventi naptár

Már hétfő reggelre elkészült mézeskalácsból az Adventi naptár.
Sokat agyaltam rajta, hogy hova kellene felfüggeszteni a számozott díszeket. Az alapötlet a Kifli és Levendula blog-ról jött, ahol a lámpáról lógott le a mézeskalács. De láttam olyat is Moha Konyhánál, hogy vesszőből készült koszorúról. Innen lehet ötleteket gyűjteni a díszítéshez is.

Végül az étkező asztal felett lévő három lelógó lámpára rákötöttünk egy bordó organza szerű anyagot amire könnyen rá tudtuk kötni a pöttyös szalagokat. Ha leülünk enni, mindig megcsap a mézeskalács illat.
A mézeskalács receptje az előző bejegyzésben megtalálható. Fontos, hogy a figurákat sütés előtt ki kell lyukasztani, például mi egy szívószállal csináltuk. A díszítést nem lehet sütés után azonnal megkezdeni, várni kell vele egy napot. Az ilyen fajta egyszerű díszítés hamar, egy óra alatt biztosan megszárad.
És persze nem árt arra is figyelni, hogy meglegyen a 24 darab figura, nálam a 24. lemaradt, de addig még van időm pótolni.
Az utolsó kép a barátnőmnél készült. Ő fenyő ágra akarta ráfűzni a mézeskalácsot, de az nagyon koszosnak bizonyult, így maradt a műfenyő. 


2014. december 1., hétfő

Mézeskalács

A receptet anyukám egyik ismerősétől kaptam (Julika nénitől), aki "iparilag" gyártja a mézeskalácsot, megrendelésre. Az eredeti receptet kicsit reformosítottam magunkra, kevesebb cukrot tettem bele (120 g helyett 80 g-ot), foszfátmentes sütőport használok, és bio citromhéjjal készült.

Hozzávalók:
  • 500 g liszt
  • 80 g porcukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 6 g sütőpor (fél csomag)
  • 1 kk. szódabikarbóna
  • 1 db tojás
  • 250 g akácméz langyosítva
  • 50 g langyos vaj
  • reszelt citromhéj, citrom olaj
  • 2 ek. mézeskalács fűszer (vagy szegfűszeg, fahéj, gyömbér, szerecsendió)
  • mandula aroma (én ezt ki szoktam hagyni)
A száraz hozzávalókat (liszt, cukor, sütőpor, szódabikarbóna, citromhéj) összekevertem egy kanállal. Közben a mézet és a vajat meglangyosítottam egymás után, ugyanabban az edényben. A tojást, mézet és vajat is beleöntöttem a lisztbe és összegyúrtam. Ha nem áll össze akkor egy pici vizet kell hozzá tenni.
A tésztát mindig a sütés előtti napon csinálom, legalább egy éjszakát hagyom állni a hűtőben. Kb. fél cm (ujjnyi) vastagra nyújtom, és kiszaggatom. Sütőpapíros tepsiben sütöm 10-12 percig, 180 fokon. Nem szabad ennél vékonyabbra nyújtani és tovább sütni, mert akkor kiszárad. 

Máz: 1 db tojásfehérje, 80-100 g porcukor, citromlé
Jó kemény habbá kell verni. A porcukrot kanalanként adagolom bele. Kb. 4-5 perc keverés után szép fényes lesz. A habot én sima nejlon zacskóba töltöm és abból díszítem. Szinte csak egy tűhegynyi lyukat kell rá vágni.

Tavaly vásároltam a Kézműves Kerámiától (Judittól) sütipecséteket, ilyen mézeskalácsokat is sütöttünk.