Levendula

Az első Franciaországi nyaraláson.... ez a mondat már lassan szállóigévé válik, de még biztos, hogy egy párszor meg fog jelenni:D.

Szóval az a bizonyos út 2007 augusztus végén volt. A szállásunkra hosszas keresgélés után találtunk rá, akkor is már sötét volt, nem igazán láttuk a környezetet. A lényeg az volt, hogy legyen hol aludnunk, csak pár napra terveztük az ottlétet. Másnap reggel amikor felkeltem és kinyitottam az ablakot és a zöld spalettákat megcsapott a provence-i fűszeres, levendula illatú levegő. Na ekkor kezdődött a szerelem a levendula és közöttem.

A második út alkalmával már 6 palánta levendulával jöttünk haza, mert nem tudtam lemondani erről a gyönyörű növényről. Amikor hazaért még helyet is kellet neki csinálni, mert a kert még igencsak kezdetleges állapotban volt.

Így vágtak neki a télnek, nagyon izgultam miattuk. Szerencsére rendben túlélték, csak egy picit fagytak meg a hajtások végei. Tavasszal meg is nyírtam őket. Első alkalommal csak óvatosan, a második telet követően már nem kíméltem annyira. De ő ezt nagyon meghálálta, kb. fél méter átmérőjű bokrokat növesztett, és rengeteg virágot hozott ezen a nyáron. Már nem is emlékszem hány csokrot csináltam. Remek, illatos ajándék bármilyen ünnepre, kerti partira.

A szakirodalom szerint a levendula kedveli a a napos, száraz, sziklás élőhelyet, ezért nyugodtan lehet sziklakertbe is telepíteni. Nagyon ajánlják rózsa mellé ültetni, mert elriassza a levéltetveket. A konyhában is széles körben alkalmazható édességekhez, sültekhez, salátához (ezt majd jövőre kipróbáljuk). A ruhásszekrénybe téve molyirtónak használható, a főzetéből teát vagy fertőtlenítő folyadékot is készíthetünk. A megszáradt virág pedig gyönyörűen dekorál a lakás minden pontján. Sokáig megőrzi az illatát, de ha már nem érződik akkor érdemes egy virágot szétmorzsolni. A megfásult bokrok kb. 30-40 cm magasra nőnek, sövényként ültetve 25 cm távolságot kell hagyni közöttük. A virágzási időszak június-szeptember.

Van néhány kísérleti palántám, amit egész nyáron gyökereztettem. Beültettem őket földbe, és jól körbekerítettem lombbal, hátha így könnyebben átvészelik a telet.

Most éppen így néznek ki még ebben a borongós időben is vannak rajta virágok. Nagyon meghálálják a gondoskodást. És én nagyon büszke vagyok rá.

Visszatérve Franciaországra, harmadik alkalommal már június elején mentünk, éppen a virágzás, aratás előtti időszakban. Fantasztikus látvány a levendulamezők között autókázni, hát még közöttük sétálgatni. Aki teheti próbálja ki. Csodás és felejthetetlen.
Tipp: a legnagyobb levendula mezők Valensole közelében találhatóak.

Kuglóf

Már jó pár napja megszűnt a nagy káosz, majdnem minden visszakerült a helyére. És persze csodálatosan szép magnólia, pisztácia zöld (étkező és kandalló fala) és forrócsokoládé barna színű (kandalló) falakat kaptunk, nem kis tervezgetést követően.

És ha már minden a helyén van akkor folytatódhat a sütögetés egy jó kis reggelire való kakaós kuglóffal. A receptet a desszert.eu honlapjáról lestem. Érdemes ott körülnézni, mert jól használható, és nagyon finom  receptjeik vannak.

Egy kuglóf formába az alábbi hozzávalókból készült a kuglóf:

• 500 g liszt
• 22 g élesztő
• 1 db tojás sárgája
• 10 g vaníliás cukor
• 80 g porcukor
• 60 g olvasztott vaj
• 280 ml langyos tej
• 20 g mazsola
• 10 g kakaópor (nem cukrozott)
• 1 csipet só

Kb. 1 dl langyos tejben az élesztőt felfuttatom, közben a porcukrot, vaníliás cukrot, a maradék tejet, olvasztott vajat, tojássárgáját egy tálban jól összekeverem.

Kimérem a lisztet egy másik nagyobb edénybe, amibe még beleteszem a sót és a reszelt citromhéjat. Amikor az élesztő felfutott, beleöntöm a lisztes keverékbe, a tejes-tojásos masszával együtt. Aztán ezt jól összegyúrom, és legalább öt percig dagasztom. Amikor elkészült kétfelé vágom és az egyik felébe mazsolát gyúrok, a másikba pedig kakaóport.

Ez utóbbi művelet nem olyan egyszerű. Szerintem hatékonyabban bele lehet gyúrni a kakaóport, ha már az elején belekeverjük a lisztbe, legközelebb biztos, hogy így fogom csinálni. Viszont ebben az esetben külön kell gyúrni a kétféle tésztát, amihez a hozzávalókat is meg kell felezni.

Ezután a tésztát legalább egy órán át pihentetni kell, amíg duplájára nem kel. Amíg kel a tészta addig a kuglóf formát jól kivajazom és kilisztezem. 

Amikor megkelt a tészta két rudat csinálok belőle és összecsavarom.

Ezt szépen beleteszem a formába, majd megint kelesztem a tésztát egy órán át.

A kész tésztát 200 fokos előmelegített sütőbe teszem. 15 percnél leveszem a hőfokot 180 fokra. Összesen kb. 35 perc alatt sül meg.

Amikor megsült a kuglóf, formával együtt megfordítom és így hagyom kihűlni. Ha jól ki van vajazva, lisztezve a forma akkor könnyen ki lehet rázni a kuglófot.

Porcukorral meghintve, vagy vajjal, lekvárral megkenve is nagyon finom.

Káosz az éléskamrában

Nagy dilemma, hogy amikor így néz ki az ember konyhája akkor mit főzzön és egyen ebédre. Mert valamit enni kell ilyenkor is. A szendvicsen, virslin, csokin, kekszen már túl vagyunk, mostmár muszáj valami rendeset is enni.

Ilyenkor jól jön a készen lefagyasztott kaja, amit pár héttel ezelőtt már tutira meguntunk, és nem bírtunk megenni.

Az én fagyómban majdnem mindig van 1-2 doboz húsleves, mert egyszerűen imádom és sokféle leveshez fel lehet használni (borsó, hagyma stb.). Anyukám literszámra főzi nekem.

Szóval ebben a kétségbeejtő pillanatban is szerencsére volt mit előkapni a hűtőből, és csak kis befektetéssel egész jó ebéd kerekedett belőle.

Az üres húslevesből készült egy kis zöldségleves, amihez csak 2 szál répa és egy szál zöldség kellett. Ezeket karikára szelve kb. 10-15 percig  kacsazsíron pirítottam, majd felöntöttem a húslevessel. Amikor a zöldség már majdnem megpuhult tettem bele egy kis tésztát és apróra vágott petrezselyemzöldet is. Fél óra alatt készen is volt.

Amíg a leves főtt pucoltam pár krumplit, vékony karikára szelve beletettem egy teflon edénybe, amibe szintén kacsazsírt olvasztottam. Fedővel a tetején kb. fél óra alatt jó puhára párolódott. A vége felé én magasabbra veszem a hőmérsékletet alatta, mert akkor jól megpirul. A végén mehet ebbe is egy kis petrezselyemzöld. Amikor készen lett, rátettem a már kiolvadt kacsacombokat, ami jól át is melegedett benne.

Desszertnek jutott még egy kis szilvásgombóc is, porcukorral a tetején.

Két nap múlva már úgy néz ki új színben fog pompázni a konyhám, már nagyon várom:D