Zabpelyhes keksz

Bár én úgy érzem egyelőre nem szorulok fogyókúrára (szóljatok ha nem így van), az utóbbi időben annyira elhatalmasodott rajtam az édesség utáni vágy, hogy ezt már nem tudom jó szemmel nézni. Egyébként nem vagyok édesszájú, de most szinte bármit képes vagyok befalni, bármilyen csokoládét, szaloncukrot, a karácsonyi mézeskalácsot, amit már évek óta nem ettem, ritkán mág a tortát is amit meg egyébként soha nem eszek. Mindezt a szoptatás számlájára írom:-)

Az eredeti recept Rita konyhájából való, nagyon sok egészséges és finom receptet lehet itt találni. Ajánlom mindenkinek.

Hozzávalók:

• 110 g fehér tönkölybúza liszt
• 110 g teljes kiörlésű liszt
• 100 g apró szemű zabpehely
• 100 g barna nádcukor vagy nyírfacukor
• 1 cs. vaníliás cukor
• 1 tk sütőpor
• 1 csipet só, 1 tk őrölt fahéj és gyömbér
• 2 db tojás
• 225 g olvasztott vaj

A száraz hozzávalókat összekevertem, majd beletettem a tojást és az olvasztott vajat. Az egészet meggyúrtam. Nekem kicsit nedves, ragacsos volt a tészta, ezért még jócskán tettem hozzá lisztet.
A recept szerint amikor összeállt a tészta egy fél órára be kell tenni a hűtőbe. Nálam ez egy éjszakára nyúlt, mert már nem volt energiám este megsütni. Ilyenkor sütés előtt hagyni kell felmelegedni a tésztát. Mondjuk úgy hidegen is ki lehet nyújtani csak sokkal nehezebb, de megoldható. A maradékokat meg már jól lehet gyúrni.

A tésztát 4-5 mm vastagságúra nyújtottam és kétféle formával szúrtam ki. A hulladékot újra összegyúrtam és kiszaggattam, amíg volt a tésztából.

Papírral fedett tepsiben, 180 fokos légkeveréses sütőben, kb. 7 perc alatt megsült. Elég pici kiszúróval szaggattam, kb. 120 db sütim lett, 4 tepsibe fért bele.

Gyorsan elkészíthető, omlós tésztájú, egészséges sütemény. Csokiba is lehet mártani, én többnyire magában eszem, vagy lekvárt kenek rá.

Zelleres saláta

Új év, új fogadalmak! A fogyókúra kb. minden második ember újévi fogadalmában benne van, nálunk ez nem rám esik.:-) Talán ez a saláta is hozzájárulhat a kilók leküzdéséhez.

Alapvető hozzávaló a zeller, alma és dió. De bármivel lehet kombinálni amival kedvünk van. Én most répával, sajttal és snidlinggel készítettem, de készítettem már savanyú uborkával, hagymával, sonkával, ananásszal is. A zellerre egyébként mosttanában kattantam rá, az íze mellett a ropogósságát is szeretem. 

 

A saláta alapanyagokat vékony kis pálcikákra vágtam (mint a gyufaszál). A diót mozsárban megtörtem, van amikor meg is pirítom (száraz serpenyőben), de ez nem kötelező. Csináltam hozzá majonézt, ami a következőkből áll:

1 tojás sárgája, 1 teáskanál mustár, kb. 0,5 dl olaj, porcukor, só, bors, citromlé. Nem kell tőle megijedni, nem nehéz megcsinálni, kb. 10 perc alatt elkészül és finomabb is mint a bolti. Eredetileg étolajjal készül, de az olívaolaj is tökéletes hozzá.

A tojás sárgáját és a mustárt habverővel elkezdem keverni, majd kis adagokban adagolom hozzá az olajat. Hivatalosan vékony sugárban kell önteni, vagy cseppenként, de ezt egyedül nehéz kivitelezni. Ha belement az olaj akkor ízesítem. Mivel a majonéz viszonylag sűrű és nem is nagy mennyiség, én tejfölel hígítottam, de joghurttal is készíthető. Akkor még hígabb lesz, ami ennél a salátánál nem baj, nem igényi a sok majonézt, mint a krumpli saláta.

A saláta mellé került még egy kis sült malachús, amit már éppen kezdtünk megunni. Ezért a húst fölvágtam apró csíkokra és egy kis hagymával megpirítottam. Ezt beletömködtem egy pitába, reszelt sajttal együtt és már készen is volt a vacsora.